
Letűnt idők dallamai
Egy szomorú dallamot játszik a hallban a zongora, Ez a lágy mézédes pillanat emlékeztet csókodra,
De most nincs más, csak egy törött üveg, ezzel felvágom az eremet
És vérrel írom alá Neked ezt a búcsúlevelet!Lelkemben mindig ott volt valami dallam, tudtam, hogy elmondhatok bármit egy dalban,
és hogyha szeretném, elszállok innen, ez a dal majd repít, a szárnyán visz engem.Egy dallam lehet nagyszerű, de a dalszöveg az, amitől egy dal végül időtlenné válik.A zene túllép a szavakon. A hangjegyek átadásával megismeritek és megértitek egymást. Mintha a lelketek össze lenne kötve és a szívetek átfedné egymást. Ez a hangszereken keresztüli kommunikáció. Egy csodából született harmónia. Abban a pillanatban a zene túllép a szavakon.Még a legszebb zenében is ott van egy kis csend, pusztán azért, hogy tanúi lehessünk a csend fontosságának.

